Athén

Görögország fővárosa, Athén, nevét a mitológiai városvédő mesterségek és tudományok védnökéről, a bölcsesség, jog és a művészetek oltalmazó istennőjéről, Athénéről kapta. A mintegy 3.5 millió lakosú kozmopolita jellegű város a görög lakosság mintegy 35%-ának lakhelye.

Athén fényes múltra tekint vissza. Története valamikor az i. e. 3. évezredben kezdődik, amikor erőd épült az Akropoliszon („magas város”). I. e. 1400-ra Athén a mükénéi civilizáció egyik erős központjává vált. A görög sötét kor (kb. i. e. 1200–i. e. 800) idején a régi civilizáció hanyatlásának köszönhetően a görög nyelv is megszűnt írott nyelv lenni. A mükénéi palotákat és erődöket lerombolták és elhagyták. Athént nem tudták kifosztani a dór vándorlás idején sem. Egyedül Athén tudott ellenállni ezeknek a vándorlásoknak és támadásoknak, de elvesztette hatalmát és jelentéktelen erőddé süllyedt.

Központi fekvésének, biztonságos akropoliszának és az onnan körülbelül 10 km-re található tengeri kikötőjének köszönhetően Athén gazdasági ereje később egyre nőtt, megelőzve több potenciális riválist, például Spártát és Thébát, hozzájárulva Athén újbóli felemelkedéséhez az i. e. 8. századra. Athén felemelkedése előtt Spárta tekinthette magát Görögország vezető hatalmának. Görögország fénykorában (i. e. 6. századtól i. e. 3. századig) Athén a nyugati civilizáció egyik legjelentősebb kulturális és tudományos központjává válik.

I. e. 338-ban az ókori Görögország északi szomszédja, a Makedón Királyság, II. Philipposz vezetésével legyőzte a görög városok hadseregét, véget vetve önállóságuknak. Philipposz utóda, Nagy Sándor bizonyos belső autonómiát biztosított Athénnak. Két évszázadnyi makedón fennhatóság után Makedónia és Görögország is a Római Birodalom része lett i. e. 146-ban. A mintegy öt évszázadnyi római uralom alatt Athén oktatási és filozófiai centrum maradhatott. A birodalom kereszténységre való áttérésekor Justinianus bizánci császár 529-ben bezáratta a filozófiai iskolákat.

A Bizánci Birodalom idején Athén egy jelentéktelen városka volt, korábbi műalkotásai Konstantinápolyba kerültek. A 7. században a város jelentősen összezsugorodott az avar betörések és a megnövekedett északi szláv inváziók következtében. A 9. század közepén kezdett Athén újból talpra állni és terjeszkedni, hasznot húzva a Bizánci Birodalom újbóli megerősödéséből. A tartós növekedés a 11. században felgyorsult és a 12. század végéig tartott, elhozva a városba a bizánci művészet aranykorát. Ebben a korban épült fel az összes jelentősebb bizánci templom is. A fellendülés a 13. században megszakadt, köszönhetően a bizánciak a Latin Császárság Athénért vívott harcának is, 1204 –1453 között. 1458-ban Athén az Oszmán Birodalom birtokába jutott. A 17. században nagy pusztítás érte Athént, amikor az oszmán hatalom hanyatlani kezdett.

1687-ben Velence támadása következtében az Akropoliszra leadott ágyúlövés felrobbantotta a Parthenónban levő lőporraktárat, és az épület súlyosan megsérült, majd az Akropoliszt is elfoglalták. Az azt követő években a törökök többször tűz alá vették a várost és többször is elfoglalták Athént. A törökök 1833-as visszavonulását követően történelmi és érzelmi okokból Athén lett az újonnan alapított Görög Királyság fővárosa. Ekkor Athén már csak néhány épületcsoportból állt az Akropolisz tövében, a mai Plaka negyed helyén.

A 19. században tervezték meg a modern várost és számos középületet építettek. Ekkor épült az Athéni Egyetem, a Görög Nemzeti Könyvtár és a Görög Nemzeti Akadémia épülete is. A város az 1921-ben Törökország ellen vívott háború után robbanásszerű növekedésnek indult, amely folytatódott a II. Világháború után.

1940. október 28-án éjjel nyújtotta át Mussolini ultimátumát Emanuele Grazzi athéni nagykövet Joannisz Metaxasz görög miniszterelnöknek, melyben az olasz seregnek szabad bevonulást kért Görögország stratégiailag fontos pontjaira, illetve azok zavartalan elfoglalását. Akkorra már Albánia teljes egészében olasz megszállás alatt állt. Az olasz sereg felsorakozott az albán-görög határnál és reggel 5:30-kor lerohanta Görögországot, amelynek egy csúfos vereség lett az eredménye és az olasz erőket visszaverték. Ennek emlékére október 28, OXI ("Óhhi") – a NEM és a görög büszkeség napja.

Santorini szigetéről visszarepülve a görög fővárosba, együtt ünnepelhettük meg velük e nevezetes napot, amely sokak szerint a II. Világháború kimenetelét is erősen befolyásolta azzal, hogy megmutatta a világnak, hogy az Axis erői nem legyőzhetetlenek. E híres napon ingyenesen látogathatóak Athén antik helyszínei.

Mivel éjjel érkeztünk vissza a görög fővárosba, egy olyan helyszínt kerestünk, ami éjjel is könnyen megközelíthető tömegközlekedési eszközökkel. Így esett választásunk Pireuszra, Athén kikötőjére, ahova egyszerűen eljuthatunk, átszállás nélkül a reptéri busszal. Gépünk landolása után gyorsan le is foglaltam szállásunkat, amely csak 2 perc sétára volt a reptéri busz kikötő felőli végállomásától. Másnap egy ebéd előtti séta keretében felfedeztük a kikötőt, ahova számos jacht és hatalmas tengerjáró fut be nap mint nap. De innen indulnak és ide érkeznek a szigetek felől a kompok is. Görögország teljes hajóforgalmának szinte fele itt bonyolódik le. Pireusz szinte egy önálló, Debrecen nagyságú város, az athéni agglomeráció része és kikötője, amelyet egy korszerű metróvonal köt össze Athén belvárosával. A kikötő több kilométer hosszú és beszállókapuk vannak itt is, mint a reptéren…

A kikötőtől néhány száz méterre, a Nemzeti Bank épülete mellett található az Agia Triada ortodox katedrális, amely a 19.-ik században épült, de 1944-ben lebombázott templom az 1950-es években rekonstruált mása.

Innen nem messze található a halpiac is.

Pireusz is bővelkedik régészeti helyszínekben és itt található a Pireuszi Régészeti Múzeum is, ahol számos, antik időkből származó római és görög eredetű műalkotás van kiállítva. Nekünk erre most sajnos nem volt időnk.

A halpiac mellett egy gíroszosnál bevágtunk egy hatalmas vegyes tálat, amely különböző görög kolbászokból és forgó nyárson sült finomságokból állt. Felüdülés volt csupán 8 EUR-t fizetni érte, a Santorinin megszokott horror-árak után.

Ebéd után bemetróztunk, megkeresni belvárosi szállodánkat. Becsekkolás után, sötétedésig még maradt időnk felfedezni az Akropolisz lábánál található Plaka negyedet, amely egykor a törökök lakhelye volt. Most is rengeteg, turistáknak szóló bolt teremt szinte bazári hangulatot. Az antik árusok, keskeny és kanyargós utcák, hangulatos kávézók és éttermek jellemzik ezt a környéket. Picit felsétálva a domboldalra, még éppen elkaptuk az utolsó napsugarakat, amelyek megvilágították a Lycabettus dombot.

Ókori Athén

A demokrácia bölcsőjeként emlegetett Athén belvárosában lépten-nyomon belebotlunk ókori romokba és emlékekbe. Az Akropoliszt leszámítva a legtöbb emlék megszemlélhető az utcán sétálva, kerítésen kívülről is. Mindenhol lehet egyéni jegyet is váltani, de 30 EUR-ért lehet venni egy kombinált jegyet, amely feljogosít a legfontosabb archeológiai helyszínek meglátogatására. A kombó-jegy NEM tartalmazza az Akropolisz Múzeum jegyet, vagy bármely más athéni múzeumot sem látogathatunk vele.

Fontos tudni, hogy november 1 és március 31 között minden hónap első vasárnapján ingyenes a belépés számos archeológiai helyszínre és múzeumba is. Ezen kívül március 6.-án, április 18.-án, május 18.-án és október 28.-án ingyenes jegyeket osztogatnak a bejáratnál.

Infó a jegyekről

A jegyek online is megvásárolhatóak, így elkerülhetjük a sorban állást:

Elektronikus jegyek

A Syntagma és a Monastiraki terek, valamint az Akropolisz között található Plaka negyed közvetlen környezetében számos ókori régészeti terület található. Az ókori városállamok egyik legfontosabb urbanisztikai eleme az agora volt. Athénban ebből kettő is található. A Görög Agora a Plaka negyed délnyugati része és az Akropolisztól északnyugatra elterülő részen található. I.e. 6. században alakult ki és itt kapott helyet. Az agora keleti oldalát 1952-1956 között eredeti formájában rekonstruált Attalos sztoa (fedett piaccsarnok) foglalja el. Zárt oldalán sorakoztak a kereskedők helyiségei. A fedett tér fölött egy további oszlopfolyosót alakítottak ki, amelyet sétatérként lehetett használni. A mostani épületben kapott helyet az ókori agora múzeuma. Érdekesség, hogy hazánk EU-csatlakozását megelőzően ebben az épületben írták alá 2003 április 16.-án a csatlakozási szerződést.

Az agora nyugati oldalán található dombon található a Héphaiszteion – Héphaisztosz dór stílusú temploma. I. e. 450 körül kezdték el építeni, de a Parthenón előtt építkezései alatt az építkezést itt felfüggesztették és csak i. e. 425 körül fejezték be. Fennmaradását annak köszönheti, hogy a 8. században keresztény templommá alakították át.

Az agorán kapott helyet az Aiakeion (gabonaelosztó), pénzverde, a Strategeion – egy trapéz alakú épület, ahol az athéni városállam tíz strategosa, katonai vezetése találkozott. Az agora délnyugati oldalán állt a Tholos, egy kerek templom (a szó jelentése „dóm” vagy „kupola”), a A Metroon (vagy régi Bouleterion – az antik városállam tanácsának a gyülekező helye) és Athén archívúma, amelyet később átköltöztettek az új Bouleutérionba. Számos más sztoa volt még itt, például a Hermész sztoa, a déli I-es, majd II.-es sztoa, a középső és keleti sztoák, a Zeusz sztoa, melyet főként vallási célokra használtak.

Vallási célokat szolgált az Apollo Patroos temploma, a Tizenkét isten oltára, illetve Aphrodité Uránia temploma is.

A római hódítás után (Kr. e. 146) a régi görög agora funkcióját a római agora – vagy fórum – vette át. A görög agorától keletre, az Akropolisztól északra található fórum méretei jóval kisebbek, mint a görögé. A régi agora közepén álló üres térre épült fel Agrippa Odeonja (koncertterme), Marcus Vipsanius Agrippa római államférfi és tábornok ajándékaként az athéni polgároknak.

A fórumon mai napig áll a „Szelek tornya”, egy nyolcszögletű, márványból készült toronyszerű építmény. Az épület nyolc oldalán lévő frízeken a nyolc szélisten látható. Az építmény 2.8 m széles oldalai az Athénban uralkodó fő légáramlatok irányába mutatnak. A torony 12 m magas és 8 m átmérőjű, oldalain pedig napórák találhatóak. Az épület belsejében volt egy vízóra is, amit az Akropoliszról lefolyó víz működtetett.

A fórum nyugati oldalán található Athena Archegetis kapuja, amely a Szelek tornya után a legkiemelkedőbb fennmaradt alkotás. A keleti kapu (Propylon) négy darab, Hymetti szürke márványoszlopon nyugodott. A tér északi oldalán, a Szelek tornya mellett található a Fethiye mecset (Győzelmi dzsámi), ami egy keresztény bazilika romjaira épült, amikor a törökök elfoglalták Athént 1456-1458 körül. Vespasianus császár az 1. században építtetett egy 70 „férőhelyes” nyilvános latrinát (Vespasianae).

A római fórum közelében található Athén egyik leghíresebb tere, a Monastiraki (kis kolostor). Neve a téren álló Pantanassa (Szűz Mária mennybemenetele) bazilikához kapcsolódik. A bazilika név megtévesztő, ugyanis egy X. században épült katholikonról van szó, amely a téren akkoriban létező, de mára nyomtalanul eltűnt kolostorhoz tartozott. A téren található az 1759-ben épült Tzistarakis-mecset is, amely ma az Athéni Népművészeti Múzeum egyik szárnyaként működik. A Monastiraki tér és a római fórum mellett magasodik Hadrianus római császár 132-ben emelt könyvtárának oszlopsora és fehér márvány fala is.

A 19. század végén, az 1896-es Olimpia előtt épült Panathinaiko stadion (Kallimarmaro stadion) egy ókori stadion maradványaira épült az első újkori olimpia megrendezésekor. Itt tartották az olimpia nyitó és záró ünnepségét is.


A Plaka negyed és a Panathinaiko stadion között található az Olympiai Zeusznak szentelt templom, mely Görögország legnagyobb szentélye volt, de a 3. században a kelet-germán herulok kifosztották. A romos épületet nem újították fel, de valószínűleg még két évszázadig használatban maradt, ameddig 425-ben II. Theodosius bizánci császár bezáratta. Nem tudni pontosan, hogy mikor semmisült meg végleg az építmény. Valószínűsíthető, hogy egy középkori földrengés során dőlt romba. Mára az egykori 104 korinthoszi oszlop közül már csupán 16 oszlop maradt meg, azok közül az egyik ledőlt egy 1852-es viharban.

Az Akropolisz irányába, mintegy 325 méterre onnan, a Zeusz temploma mellett megmaradt Hadrianus diadalíve volt a kapu a római és az antik városrész között.

A Nemzeti Kertbe látogatva elbújhatunk a város zajától. Itt áll a Zappeion épülete is, ahol különböző rendezvényeket szoktak lebonyolítani.

A kert szomszédságában található a Panathinaiko stadion, illetve a Parlament épülete is. Az elnöki palota, az Ismeretlen Katona Sírja előtt és a Syntagma téren a Parlament előtt is megfigyelhető az őrségváltás. Váltásuk minden órában történik, de vasárnap 11 órakor erre különleges ceremónia keretében kerül sor.

Az Akropolisz déli lejtőjénél található a Dionysos Eleuthereus színház, mely a Dionysos isten tiszteletére szervezett vallási játékok, ünnepségek, fesztiválok eseményeinek és színházi előadásoknak adott otthont.


Onnan nem messze található a 161-ben épült Herodes Atticus odeon, melyet egy gazdag athéni arisztokrata, Herodes Attucus emeltetett felesége, Aspasia Annia Regilla tiszteletére. Az egykor fedett színház igen szép állapotban maradt fenn.

A fellegvár lábánál található az Akropolisz Múzeum, mely 2010-ben építészeti díjat is nyert. Számos értékes kiállított darab és ókori gyűjteményt megtalálható itt, de az Akropolisz leghíresebb leletei a British Múzeumban láthatók.

Az 1987 óta UNESCO Világörökség Akropolisz kétségkívül minden Athénba látogató kötelező programja. Itt található a Parthenón, a város védőszentjének, Pallasz Athénének emelt templom, illetve a kariatidáiról (fiatal lányokat formázó oszlopok) híres Propylai. A 4. századtól a Parthenónt keresztény templomnak, 1458-tól a törökök mecsetnek használták. Az i.e. 421 és i.e. 406 között épült Erekhtheion az Akropolisz másik fő nevezetessége. Központja egy templom, amelyben az istennő fából faragott szobrát őrizték. A központi épülethez mindkét oldalon egy-egy oszlopcsarnok csatlakozik. Akropolisz kapuépülete, a propülaia i. e. 437 és i. e. 432 között épült és 1909 – 1917 között restaurálták.

Közvetlenül az Akropolisz bejárata alatt található az Areospagos szikla, amelyen az Areospagos tanácsa ülésezett. A legenda szerint itt ítélték el az istenek Árészt, amiért megölte Poszeidon fiát, Halirrhothioszt. Innen csodálatos panoráma nyílik Athénra, illetve az Akropoliszra.

Az Akropoliszra véleményem szerint a Mouseion dombról nyílik a legjobb kilátás, a Philopappu emlékmű közeléből, amit Gaius Julius Antiochus Epiphanes Philopappos herceg emlékére emeltek.